Az őszi törvénycsomag keretében a versenytörvény módosítása is az országgyűlés elé került. Elfogadása esetén a jövőben a kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt elmarasztalt vállalkozásokkal szemben könnyebben lehet majd kártérítési igényt érvényesíteni, ezért várhatóan növekedni fog az ilyen perek száma.

A benyújtott törvényjavaslat egyik célja, hogy a 2014/104/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvet – amely a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési kereseteket szabályozza – átültesse a magyar jogba.

Hazánkban eddig is volt lehetőség versenyjogi szabálytalanságok miatt kártérítést követelni a jogsértőtől, és így az elmúlt években indult is néhány ilyen per, de az új szabályozás lényegesen megkönnyíti majd ezeknek az igényeknek az érvényesíthetőséget. Így várható, hogy jobban felkelti majd a sértettek érdeklődését a kartellező vagy erőfölényükkel visszaélő vállalkozásokkal szembeni fellépés iránt, amely az eddigi bírságokon túl további komoly anyagi terhet róhat a jogsértőkre. Vagyis a jogalkotói céllal összhangban még nagyobb lesz a kockázata a versenyjogi szabályok megsértésének.

A törvényjavaslat tehát eleget téve az irányelvben rögzített követelményeknek, meg szeretné könnyíteni a versenyjogi kártérítési igények érvényesítését. Ennek érdekében a módosítás megerősíti, hogy mindenkit megillet a kártérítéshez való jog. Bárki, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak – vagyis a közvetlen vagy közvetett vevő (eladó)** – kártérítést követelhet a jogsértőktől. A javaslat hangsúlyozza, hogy a károsult a teljes kár megtérítésére jogosult.

Az információs aszimmetria csökkentése

Az ilyen ügyekben eddig talán az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy egyfajta információs aszimmetria jellemzi őket. A kártérítési igény megalapozottságának igazolásához szükséges bizonyítékok általában a károkozó birtokában vannak, s ezekhez a károsult nem fér hozzá. Azért, hogy a kártérítési igényt könnyebben lehessen érvényesíteni, a jövőben a bíróság kötelezheti a jogsértőket a bizonyítékok feltárására. Versenyjogi kártérítési perben tehát meghatározott feltételek teljesülése esetén, a jogszabályban rögzített korlátok között, indokolt esetben az érintett kérésére a bíróság előírhatja iratok és egyéb bizonyítékok bemutatását, közlését.

Az engedékenységi politikában résztvevők védelme

A jellemzően titokban megkötött és megvalósított kartell megállapodások bizonyítása önmagában is nehézségekbe ütközik, melyeket az úgy nevezett engedékenységi politika próbál csökkenteni. E politika alapján az egyik jogsértő a jogsértés feltárása érdekében együttműködik a versenyhatósággal, melyért a bírság mellőzését vagy csökkentését kapja cserébe.

A kártérítési igények könnyebb érvényesíthetőségének lehetősége azonban elriaszthatná az engedékenységi politikától a vállalkozásokat. Hiszen az engedékenységet gyakorlók attól tarthatnának, hogy a versenyhatóságnak tett nyilatkozataik felhasználhatók lennének egy kártérítési perben, vagyis hátrányba kerülhetnének az engedékenységei politikában részt nem vevő jogsértőkkel szemben. Hiszen ők maguk adják a sértettek kezébe a bizonyítékot nyilatkozataikkal, miközben a többieknek, azoknak, akik „nem adták fel magukat”, nem kell számolniuk ilyen bizonyítékokkal.

Ennek a veszélynek a csökkentésére a törvényjavaslat előírja, hogy nem rendelhető el az engedékenységi kérelem bizonyítékként történő feltárása. Továbbá annak ellenére, hogy a közös károkozásra irányadó szabályok miatt a jogsértésben résztvevő összes szereplő – így az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás is – egyetemlegesen felelős, a törvényjavaslat előírja, hogy az a vállalkozás, amely együttműködő magatartásáért az Európai Unió vagy egy tagállam joga alapján mentesült a bírság kiszabása alól, kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőinek vagy beszállítóinak okozott kár megtérítéséért felel egyetemlegesen. A többi károsultnak csak akkor tartozik kártérítéssel, ha a további károkozótól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be.

Információk a versenyhatóságtól

A magánjogi jogérvényesítés érdekében a törvényjavaslat speciális szabályokat tartalmaz a versenyhatóságok versenyjogi kártérítési perben való közreműködésére vonatkozóan. A jövőben a bíróságok tájékoztatást kérhetnek a versenyhatóságtól a kár bekövetkezéséről, mértékéről és az okozati összefüggésről is, mely információkat a hatóságnak joga lesz feltárni. Ez a rendelkezés is hozzájárulhat hosszú távon a versenyjogi kártérítési igények érvényesíthetőségéhez, megkönnyítheti az igények elbírálásához szükséges tények feltárását.

Felkészülés

A versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igények érvényesítése tehát a jövőben sokkal könnyebbé válik, ha a jogszabályt elfogadják, és az a kihirdetését követő 31. napon hatályba lép. Ez szükségessé teszi, hogy a kártérítési keresetek lehetőségére már most felkészüljenek a vállalkozások.

Azoknak is érdemes átgondolni lehetőségeiket, akikkel szemben versenyjogi jogsértést követtek el. Ők lehetnek magánszemélyek is, de sokkal valószínűbb, hogy nagy közbeszerzéseket bonyolító intézmények állnak majd elő ilyen igényekkel.

*A kormány 2016. október 28-án benyújtotta az Országgyűléshez a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló T/12718. számú törvényjavaslatot.

** Közvetett vevő (eladó): olyan természetes vagy jogi személyek, aki nem közvetlenül a jogsértőtől, hanem annak közvetlen vevőjétől vagy egy későbbi vevőtől vásárolták meg a versenyjogi jogsértéssel érintett árut (terméket, szolgáltatást), illetve az ilyen árut tartalmazó vagy az ilyen áruból származtatott árut.