Tiszta verseny

Minden vállalkozás érdeke, hogy megtalálja a határt a kollegiális beszélgetés, az egészséges alku és a kartellezés között

2016. október 07. - KLART

klart-image-1244x410-13.jpg

A kartellezés egyik leggyakoribb formái közé tartozik az árrögzítés és az árakkal kapcsolatos információcsere. Ezeket a versenyjog szigorúan bünteti, ugyanis az egyik legfontosabb területen torzítják, akadályozzák a versenyt. Bár az elvek széles körben ismertek, de még sokan nem tudják, hogy hol a határ, mi a különbség egy kollegiális beszélgetés, egy egészséges alku és a kartellezést között. „Nem árt óvatosnak lenni például az iparágak szövetségeinek találkozóin, sőt még a kollégákkal való informális összejöveteleken is” – figyelmeztettek a KLART Legal szakértői az október 7-én Versenyjogi helyzetgyakorlatok címmel tartott meetupon.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a törvény nemcsak az árak tényleges rögzítését bünteti, hanem ennek kísérletét, az erre alkalmas cselekedeteket és azt is, ha egy tevékenységnek lehet ilyen hatása. E jogsértések egyaránt előfordulhatnak versenytársak között és a vevő-eladó viszonylatban is, és súlyos jogkövetkezménnyel járnak.

A versenyjogban a bírság elérheti a globális vállalkozáscsoport éves nettó árbevételének 10%-át, a kartellezés miatt elmarasztalt szereplőket 3 évre kizárhatják a közbeszerzésekből. A közbeszerzések során történő kartellezésben a résztvevők büntetőjogi következményekkel is szembesülnek, végül, de nem utolsó sorban kártérítést is kell fizetni azoknak, akik a verseny korlátozásának következtében kárt szenvedtek el – pl. többet fizettek a verseny következtében kialakuló árnál (ezzel összefüggésben még ebben az évben új törvényi szabályozás várható). „Ilyenkor feltételezik, hogy a jogsértés miatt 10%-kal módosultak az árak, és ez alapján állapítják meg a kártérítés összegét.” – emelte ki dr. Hargita Árpád, a Klart Legal versenyjogi szakértője, partnere.

Látható tehát, hogy a kartellezés komoly büntetésekkel járhat, amely érthető és elfogadható, amennyiben egy piaci szereplő valóban korlátozta a versenyt, és annak érdekében, hogy bizonyosan megakadályozzák a jogsértést, a jogszabályok és döntéshozatali gyakorlat nagyon szigorú. Így akár az sem kizárt, hogy egy vállalkozás képviselője jóhiszeműen szeretett volna eljárni, mégis kartellgyanúba keveredik. Ezeket a veszélyes helyzeteket és az azokban való helyes viselkedést tekintették át a meetup előadói gyakorlati példák segítségével.

Az egyik ilyen kockázatos szituáció az iparági szövetségi találkozón való részvétel, az ott történő piaci helyzetről szóló információcsere. Ez ugyanis könnyen átcsúszhat a tényleges árakról való megbeszélésbe, esetleg megállapodásba. Ilyen esetre gondolva már a meghíváskor tisztázni kell, hogy nem lehet szó árakról. Nem jelenthet felmentést, ha például a meghívó címzettje a megbeszélésen nem vett részt, „csak” beosztottját küldte el. Az sem lesz elég a gyanú tisztázásához, ha csak összehoztuk a jogsértés résztvevőit, de mi magunk nem vettünk részt a megbeszélésen.

Mit tegyünk tehát, ha ilyen megbeszélésre kapunk meghívást?

  • tisztázzuk a napirendi pontokat,
  • ha van olyan, ami felveti a tiltott megállapodás gyanúját, akkor el kell határolódni: nem szabad elmenni, és ezt meg is kell írni a válaszban,
  • ha a beszélgetés során merül fel a jogsértés, akkor jegyzőkönyvben rögzíteni el kell, hogy ez ellen tiltakozunk, és el kell hagyni a termet,
  • ha nincs jegyzőkönyv, akkor írjunk mi magunk erről emlékeztetőt, és küldjük meg a többi résztvevőnek.

Az elhatárolódásnak azért van jelentősége, mert ez jelzi, hogy hallgatólagosan sem támogatjuk a kartellezést.

A megbeszélés helyes megtartása:

  • ismertessünk egy compliance nyilatkozatot (miről szabad, miről nem szabad beszélni)
  • írassuk alá,
  • az elhangzottakat jegyzőkönyvezzük,
  • a jegyzőkönyvet utólag ellenőrizzük, ha kell, javítsuk. (Nagyon fontos lehet, ha később bizonyítani kell majd, hogy ki mikor milyen megbeszélésen vett részt.)

A tiltott információcsere esetei:

  • a jövőbeli árakkal kapcsolatos egyedi információk (pl. az áremelés mértéke és időpontja)
  • kapacitások állása, termelésre vonatkozó tervek, beruházások
  • szerződéses kapcsolatok
  • más üzleti titoknak minősülő adatok

A megengedett információcsere esetei:

  • általános jellegű kérdések (iparág helyzete, érdekek közös képviselete)
  • közös érdekképviseleti kérdések (pl. jogszabályok véleményezése kapcsán kialakítandó álláspont)
  • a verseny szempontjából nem releváns kérdések
  • aggregált adatok

Az információcsere szabályos módja lehet a „clean team” igénybevétele. Ilyenkor a versenytársaktól független szereplőnek adnak adatokat, melyeket az úgy összesít, hogy már ne legyen benne egyedi, érzékeny adat. Az aggregált adatokat, következtetéseket már megkaphatják a versenytársak.

Hasonló veszélyek leselkednek a beszerzési tárgyalásokon is a cégekre. Hiszen a beszállító nem szabhatja meg, hogy terméket milyen áron kell eladnia a kereskedőnek. Ez különösen akkor jelent nagy problémát, ha egy vállalat szeretné, ha termékét a kereskedelmi láncok magasabb áron értékesítenék, mert ezzel prémium termékként pozicionálja azt. Ehhez azonban nem szabhatja meg, nem kötheti ki a minimum árat. Nem mondhatja meg azt sem, hogy mekkora árengedményt lehet adni. Ajánlhatja, hogy terméke ne kerüljön középső vagy alsó árkategóriába, de ez nem vezethet kötelező árhoz.

Szecskó Ferenc, a FrieslandCampina marketing igazgatója néhány javaslattal segítette a beszállítók a jogszerű alkuját a kiskereskedelmi láncokkal. Kiemelte, hogy egyrészt a kereskedelmi törvény az élelmiszeripari termékeknél tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést, vagyis az átadási árak már eleve korlátot szabnak a túl alacsony értékesítési áraknak. Másrészt, ha a cégek tudatos befektetési stratégiát folytatnak, fair és transzparens kondíciókat alkalmaznak a partnereikkel szemben, akkor ez minimalizálni fogja a túlzott kilengéseket a fogyasztói árakban. Továbbá feltette a kérdést, hogy miért is lenne szükség egy termék presztízsét pusztán az árral meghatározni: tudatosan épített márkastratégiával el lehet érni, hogy egy-egy akció csak használjon a terméknek. Hiszen így több fogyasztóhoz jut el, és megnőhet a forgalmazott mennyiség.

MEGENGEDETT TILTOTT        
az ajánlott ár mértékéről, annak indokairól beszélni (egyértelművé kell tenni, hogy csak ajánlás) ösztönzőt adni, ha a kereskedő követi az ajánlott árat
különböző ajánlott árakat adni kereskedőknek figyelni és szankcionálni az ajánlott ártól eltérést
kedvezményt adni kereskedőnek meghatározni, hogy kereskedő mikor adhat kedvezményt, megtiltani a kedvezmény adását

 

A meetupon a szakértők érintették a „hub and spoke”(beszélő és közvetítő kartellek) vagy más néven ABC kartelleket is. Ilyenkor A szereplő B-nek rendszerszerűen ad át információt, amely azt továbbadja C-nek, vagyis az egy szinten lévő versenyzők (A és C) számára szándékoltan világossá válik a másik jövőbeli magatartása. Ez a fajta kartellezés is szigorú megítélés alá esik.– hangsúlyozta dr. Zavodnyik József, a Klart Legalhoz 2016 októberében csatlakozott versenyjogi szakértő.

A KLART munkatársai kiemelték, hogy nagyon fontos a kollégák oktatása: minden értékesítő lehetőleg már az első napján vegyen részt versenyjogi tréningen, mert ez jóval olcsóbb, mint az esetleges bírság.

Végül, de nem utolsó sorban, ha mégis kartell ügybe keveredett valaki, akkor megfontolandó ennek hatósághoz történő bejelentése. Ha ezt elsőként teszi, akkor mentesül a jogkövetkezmények alól. Ez a gyakorlat – melyet engedékenységnek hívnak – hazánkban nem igazán elterjedt

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztaverseny.blog.hu/api/trackback/id/tr9511778169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása