Öntisztázás – megoldás, ha kizárták közbeszerzésből

2017. május 31. - KLART

klart-image-1244x410-5.jpg

A közbeszerzési törvény 2015-ös módosításakor számos olyan jogintézményt vezettek be, amelyeknek korábban nem voltak előzményei. Ezek közül az egyik legjelentősebb az öntisztázás. 

Ez lehetőséget nyújt a gazdasági szereplőknek arra, hogy a velük kapcsolatban fennálló kizáró okok ellenére induljanak közbeszerzési eljárásokon (vagy alvállalkozóként, kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetként szerepeljenek), ha bizonyos meghatározott intézkedéseket megtesznek. Egy szóval: mentesülhetnek a kizáró okok következményi alól. Az ajánlatkérők joga ugyanis az öntisztázás elvei szerint, hogy kizárják a megbízhatatlan gazdasági szereplőket az eljárásukból, de az ajánlattevők joga, hogy bizonyítsák a megbízhatóságukat.

Ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól „szabad a vásár”, bárki elkövethet kizáró okot eredményező jogsértést, legfeljebb majd öntisztázási kérelmet nyújt be, és máris újra nyitva áll előtte a versenyben való részvétel lehetősége. De amennyiben az ajánlattevők intézkedései megfelelő garanciát adnak a jövőbeli megbízhatóságukra, úgy a korábbi kötelezettségszegés miatt őket a továbbiakban nem lehet kizárni az eljárásból.

Kizáró okok

A kizáró okokat – azokat a vállalkozók által elkövetett cselekményeket, amelyek miatt megbízhatatlanná váltak, és nem indulhatnak közbeszerzéseken – két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe a kötelező kizáró okok tartoznak: az ajánlatkérők nem mérlegelhetik, hogy kizárják-e azokat a pályázókat, akik – maguk a vállalkozások vagy ezek vezető tisztségviselői – ezeket megtették, mindenképpen ki kell zárniuk őket (néhány kiegészítő feltétellel pl. jogerős bírósági ítélet, vagy nem fizette meg a tartozást stb.)

Kötelező kizáró okok például:

  • bűnszervezetben való részvétel, bűncselekmény elkövetése bűnszervezetben
  • vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve korrupciós bűncselekmények, hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés
  • költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése
  • terrorcselekmény, ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet
  • pénzmosás, terrorizmus finanszírozása
  • emberkereskedelem, kényszermunka
  • versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (kartell)
  • egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget
  • végelszámolás, csődeljárás, felfüggesztett tevékenység
  • közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett
  • megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban
  • „offshore” vállalkozás: tényleges tulajdonosát nem tudja megnevezni (és nem tőzsdei cég)
  • összeférhetetlen: a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni
  • versenyjogi szabálysértést követett el
  • közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben részére biztosított előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel
  • súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket

Opcionális (ezek esetében az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy alkalmazza-e őket) kizáró okok például:

  • környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegése
  • jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettség vagy szakmai szervezet etikai szabályainak súlyos megszegése
  • korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyos megszegése, amely a szerződés felmondásához, elálláshoz, kártérítés követeléséhez, egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett vagy a szerződés ellehetetlenülését okozta
  • közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé követett el szerződésszegést, az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett

 

Kizárás hossza

Az, hogy meddig nem indulhat valaki közbeszerzésen, ha vele kapcsolatban kizáró okok állnak fel, az elkövetett cselekmény súlyosságától függ, de 90 naptól akár 5 évig is terjedhet. Leghosszabb a kizárási idő akkor, ha a vezetőket ítélték el bűncselekményért.

Öntisztázás folyamata

Magyarországon a kizáró okok hatálya alá került ajánlattevők megbízhatóságát a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. A közbeszerzésből kizárt vállalkozásnak kérelmet kell benyújtania a hatósághoz, melyben részletezi azokat az intézkedéseket, amelyekkel az elkövetett jogsértést orvosolta, és megelőzi a jövőbelieket.

A Közbeszerzési Hatóság, vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság kimondhatja, hogy az érintett gazdasági szereplők által megtett intézkedések megfelelnek a javaslatban előírt feltételeknek, és megfelelően igazolják a gazdasági szereplő megbízhatóságát. Ennek előnye, hogy a gazdasági szereplő már az eljárásban való részvételt megelőzően megbizonyosodhat arról, hogy nem áll az érintett kizáró ok hatálya alatt. Ezen kívül a Közbeszerzési Hatóság határozatai iránymutatást jelenthetnek az ajánlattevő számára a jövőbeli öntisztázó intézkedések megítéléséhez is.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy nincs feltételes öntisztázás. Vagyis nem lehet a kizáró okot megalapozó határozat, ítélet, eljárás lezárása előtt kezdeményezni az öntisztázást. Nem lehet tehát úgy gondolkodni, hogy ugyan még nem biztos, hogy bebizonyosodik pl. a kartell jogsértés, de addig is megtesszük a szükséges lépéseket. Így ha elmarasztalnak minket, máris indulhatunk megint a közbeszerzésen. E helyett ki kell várni, míg a jogsértéssel kapcsolatos jogerős döntés megszületik. Utána végre kell hajtani a szükséges az intézkedéseket, és ekkor lehet kérni az öntisztázást.

Benyújtott kérvényt 15 munkanapon belül bírálja el a hatóság, melyet 15 nappal meghosszabbíthat. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Az öntisztázás feltételei

Az öntisztázás csak akkor lehet eredményes, ha

  • a gazdasági szereplő bizonyította, hogy a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt megtérítette vagy vállalta annak megtérítését,
  • a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és a körülményeket, és
  • olyan konkrét technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmények vagy kötelességszegések megelőzésére.

Az eredményes öntisztázáshoz mind három feltétel együttes teljesítése szükséges.

A szabálytalanságok megelőzése érdekében elsősorban az alkalmazottakra vonatkozó vagy szervezeti intézkedések intézkedésekre érdemes koncentrálni. Szükség szerint meg kell szakítani a kapcsolatot a szabálytalan magatartásban részt vevő személyekkel vagy szervezetekkel, esetleg átszervezéseket kell végrehajtani. Elképzelhető, hogy jelentéstételi és kontrollrendszereket kell bevezetni, vagy ki kell alakítani a belső ellenőrzési struktúrákat a megfelelés ellenőrizhetősége érdekében, de akár belső felelősségi és kártérítési szabályokat is el lehet fogadni.

Nem lehetséges az öntisztázás

A Közbeszerzési törvény csak bizonyos kizáró okok esetében tette lehetővé az öntisztázást. Nincs helye öntisztázásnak, egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség esetén, vagy jogerős bírósági eltiltás, korlátozás ideje alatt, vagy büntetőjogi ítélet esetén.

A jogalkotók azt remélik, hogy az öntisztázás arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy javítsák a belső ellenőrzési rendszereiket, illetve megfelelően szankcionálják a saját szervezetükön belül az elkövetett jogsértéseket, a súlyos szakmai hibákat.

Új kérelem, jogorvoslat

Ha a hatóság elutasította a kérelmet, mert nem tartotta megfelelőnek a meghozott intézkedéseket, akkor csak úgy lehet ismételt kérelmet benyújtani ugyanazzal a kizáró okkal kapcsolatban, ha a megbízhatóságot az előző kérelmének elutasítását követően új intézkedéssel kívánják bizonyítani.

Arra is van lehetősége a kérelmezőnek, hogy az elutasító határozat felülvizsgálatát kérje a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

 

Amennyiben az öntisztázással kapcsolatban további kérdése van, vagy a cikkben csak vázlatosan érintett kérdéseket szeretné pontosan megismerni, keresse a Klart Legal szakértőit.

A bejegyzés trackback címe:

http://tisztaverseny.blog.hu/api/trackback/id/tr8212560111
Nincsenek hozzászólások.