Gyülekeznek a viharfelhők az e-kereskedelem egén?

2017. február 13. - KLART

A tavalyi jogalkotási lépések után sem tétlenkedik az Európai Unió Bizottsága, mely a napokban jelentette be, hogy három versenykorlátozásokkal kapcsolatos vizsgálatot indít az e-kereskedelem területén. Eddig sem volt kétséges, hogy a Bizottság fokozott mértékben fogja kimutatni „törődését” e szektorral szemben. Mostantól pedig egyértelmű, hogy a figyelmeztetések korának vége, és élesben zajlik a küzdelem. Azt viszont itthon még sem a piaci szereplők, sem a hatóságok nem látják pontosan, hogy az offline kereskedelemben alkalmazott fogyasztóvédelmi joggyakorlatot mennyire lehet átvinni online környezetre, és ez okoz némi bizonytalanságot.

klart-image-1244x410-10.jpg

2016 nyarán már jeleztük, hogy a Bizottság egy jogalkotási csomag összeállításával kedveskedett az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak. Összhangban az egységes digitális piaci stratégiával a jogalkotási csomag célja az elektronikus kereskedelem ösztönzése, illetve megfelelő mederbe terelése volt. A csomag részben megerősítette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, a megtévesztések elleni fellépés jogi lehetőségeit, és egy külön rendelettervezetben kitért a vevők állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő megkülönböztetés elleni tilalomra („geo-blocking”) is. Mindemellett a bizottság egy úgy nevezett ágazati vizsgálatot indított az e-kereskedelem területén zajló piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából.

Már ekkor látható volt, hogy ez nem a folyamat vége, hanem éppen a kezdete. Az ágazati vizsgálatról szóló, 2016 őszén megjelent előzetes jelentés felhívta a figyelmet több olyan magatartásra, amely nem lesz elfogadható. Ilyen lehet például, ha korlátozzák

  • a gyártók a kereskedőket az ár kialakításában árakat,
  • a kereskedők megjelenését az online piactéren,
  • a határokon átnyúló értékesítést a kereskedelemben vagy a digitális tartalomszolgáltatásban.

A legújabb fejlemény, hogy a Bizottság múlt héten három, online kereskedelemmel kapcsolatos ügyben indít vizsgálatot. Az a gyanú merült fel, hogy egyes vállalkozások különféle módszerekkel próbálják megfosztani a fogyasztókat az e-kereskedelem nyújtotta előnyöktől:

  1. Az Asus, Denon & Marantz, Philips and Pioneer vállalkozásokkal szemben az a gyanú, hogy korlátozták a kereskedőket a viszonteladási árak meghatározásban.
  2. A videójáték-gyártó Valve Corporation és forgalmazói kapcsán az merült fel, hogy jogellenesen, földrajzi alapon korlátozzák a videójátékok forgalmazását, gátolva ezzel a párhuzamos kereskedelmet.
  3. Szintén területi alapú korlátozás merült fel a legnagyobb európai utazási irodák (pl. Thomas Cook, TUI) és egyes szállodák közötti megállapodásokban.

E fejlemények fényében a hazai e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára is itt az idő magatartásuk átgondolására és annak ellenőrzésére, hogy megfelelnek-e a most előtérbe került szabályoknak. A tét ugyanis nagy.

Ráadásul nem elegendő csak a versenykorlátozó magatartások tilalmával foglalkozniuk, figyelniük kell a fogyasztóvédelmi elvárásokra is.

A Bizottság már a 2015-ben elfogadott Digitális Egységes Piaci Stratégia első pilléreként határozta meg az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tételét az európai fogyasztók és vállalkozások számára. A Bizottság szerint ehhez a közös szabályrendszer nem elegendő: szükség van a fogyasztóvédelmi szabályok elektronikus és digitális vásárlás esetén történő gyorsabb, agilisabb és következetesebb érvényesítésére is.1

Ezzel összhangban Magyarországon is várható a fogyasztóvédelmi vizsgálatok az erősödése az online kereskedelemben. Ezt támasztja alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016 decemberi bejelentése is, amely szerint 2017-ben az e-kereskedelem kerül a fogyasztóvédelem fókuszába. A fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkár hangsúlyozta, idén kiemelten figyelik majd, hogy a webkereskedők megfelelően tájékoztatják-e a neten a fogyasztókat, például az elállási lehetőség részleteiről. Ebbe a folyamatba illeszkedik a fogyasztóvédelmi törvény múlt évben elfogadott módosítása is, amely előírja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzé kell tenni a Kormány által rendeletben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság által hozott jogerős döntést, valamint egyes azzal kapcsolatos adatokat.2

Ugyanakkor miközben a hatóságok fokozott érdeklődést tanúsítanak az e-kereskedelemmel iránt, nem tisztázott, hogy az offline tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megítélésére szolgáló módszerek mennyiben alkalmazható online területen. Egyebek között választ kell adni arra a kérdésre, hogy a fogyasztók ugyanúgy viselkednek-e mindkét esetben. Ha a fogyasztók viselkedése alapvetően eltér a két környezetben, akkor lehet, hogy a kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban is más elvárásokat kell megfogalmazni.

A szakirodalom és a gazdasági szereplők már régen vizsgálják az online kereskedelemben részt vevő fogyasztó által tanúsított magatartás sajátosságait, a hagyományos (offline) fogyasztói magatartástól való eltéréseit, például az online és az offline reklámok közötti és az új és a régi fogyasztók fogyasztói magatartásai közötti3 azonosságokat és eltéréseket4. Van olyan vélemény, amely szerint „jelentősen nem különböznek azok a befolyásoló tényezők, amelyek akár offline, akár online környezetben meghatározóak. Így például a személyiség alapvető meghatározói, függetlenül a környezettől, alakítják a fogyasztók magatartását. Azok a tényezők viszont, amelyek kevésbé rögzültek, céges marketingaktivitásokkal könnyebben alakíthatók, […] már jelentős eltéréseket mutatnak ebben a relációban.” Ugyanakkor „a cégek […] többnyire úgy vélekednek, hogy ez a környezet egészen más, mint amit megszoktunk, megszoktak a fogyasztók, ezért ennek megfelelő, új megközelítéseket dolgoztak is és használnak a fogyasztói magatartás befolyásolására”, arra a megállapításra jutva, hogy az új fogyasztó kritikus, jól informált.5 Vagyis még nincs végleges és meghatározó álláspont azzal kapcsolatban, hogy az online és offline környezetben ugyanúgy vagy másképp viselkednek a fogyasztók.

Pedig a kérdés tisztázásának alapvető jelentősége van, hiszen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megítéléséhez a hatóságoknak meg kell határozniuk a mércének tekinthető fogyasztó ismérveit.6 Márpedig ez a mérce nem állandó, például a Gazdasági Versenyhivatal is elismeri, hogy a fogyasztói magatartás változik, a fogyasztók tanulnak.6

Az online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások helyzete tehát nem egyszerű. Egyszerre tapasztalhatják piacuk élénkítésére irányuló támogatást és a tisztességes magatartásra nevelő szigort. Miközben a hatósági érdeklődés fokozódik, még nem világos minden esetben, hogy milyen kereskedelmi gyakorlat számít helyesnek. Várható, hogy éppen a következő időszakban induló eljárások szolgáltatnak majd pontos iránymutatást az online környezetben is tisztességesnek számító magatartás értelmezésére. Az ellenőrzésekre tehát olyan jogi környezetben kell felkészülniük a vállalkozásoknak, amely több kérdésre még nem adott választ. Ezért fokozott óvatosság indokolt ezen a területen is.

1 Az Európai Bizottság közleménye az „Európai digitális egységes piaci stratégiá”-ról, COM(2015) 192 final 2.1. pont. 
2 Lásd a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 51/B. §-át és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, közzétételi kötelezettséggel járó súlyos jogsértésekről, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 453/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletet. A fogyasztóvédelmi törvényt módosító törvény indokolása kiemeli, hogy a Magyarország V. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2018-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 2011/2015. (XII. 29.) Korm. határozat, valamint Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat egyaránt nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók jogait védő előírások kidolgozására és azok hatékony ellenőrzésére az elektronikus kereskedelem területén.
3 Lásd pl. lásd pl. Zeff, Robin – Aronson, Bred: Reklám az interneten, Geomádia, Budapest, 2000. 25-26.
4 Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás. Trendek. Új fogyasztói csoportok, KJK Kerszöv, Budapest, 2003. 81. és következő oldalak.
5 Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás. Trendek. Új fogyasztói csoportok, KJK Kerszöv, Budapest, 2003. 85.
6 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerint a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.
7 Példaként említhető a Gazdasági Versenyhivatal mobilszolgáltatók által alkalmazott hűségnyilatkozatok kapcsán követett gyakorlatában bekövetkezett változás. A Gazdasági Versenyhivatal korábban több határozatában megállapította, hogy a mobiltelefon szolgáltatások esetében a hűségnyilatkozat megkövetelése vagy ennek hiánya mint lényeges tulajdonság alkalmas a fogyasztók ügyleti döntéseinek a befolyásolására, s kifogásolta a hűségidőszakról való tájékoztatás elmaradását. Később azonban módosított gyakorlatán, aláhúzva, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hűségnyilatkozat megtételének előírása az érintett piacon – egyebek között éppen a vállalkozásoknak korábbi, a hűségnyilatkozatra is kiterjedő tájékoztatási gyakorlata révén – a fogyasztók előtt is ismerten általánosan (a készülékek, a tarifacsomagok stb. körében egyaránt) elterjedtnek tekinthető.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://tisztaverseny.blog.hu/api/trackback/id/tr2812254412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.