Tudta, hogy a közös ajánlattétel könnyen versenyjogi bírsághoz vezethet?

2016. december 22. - KLART

A tendereken rendszeresen résztvevő vállalkozások számára ismerős és gyakran alkalmazott megoldás a közös ajánlattétel, konzorciumok létrehozása annak érdekében, hogy képesek legyenek teljesíteni a kiírás feltételeit. Ugyanakkor azt már csak kevesen tudják, hogy ezek az együttműködések könnyen versenyjogi szabályokba ütközhetnek. Az előírások megsértése bírsághoz vezethet, és sajátos paradoxont teremtve akár a közbeszerzési eljárásokból való kizárás is következménye lehet.[1] Cikkünkben ennek az ellentmondásnak a magyarázatára világítunk rá, és segítséget nyújtunk a versenyjogilag kifogástalan kapcsolattartás kialakításához.

klart-image-1244x410-13.jpg

A közbeszerzési törvény a közbeszerzési eljárásban való részvétel megkönnyítése érdekében lehetővé teszi, hogy több ajánlatkérő közösen tegyen ajánlatot,[2] adott esetben konzorciumot hozva létre.  Ennek számos indoka lehet (pl. kapacitásbeli problémák, a munka komplexitása, a szükséges speciális eszközök hiánya).[3] 

A közös ajánlattétel esetén a különböző vállalkozások egymás tevékenységét kiegészítve együttesen alakítják ki az ajánlattételi dokumentációt, és közösen vállalják a kivitelezés megvalósítását.[4] A konzorcium tagjai tehát a közbeszerzési eljárás erejéig összehangolják magatartásukat. E közben megismerhetik egymás üzletpolitikai döntéseit, üzletileg érzékeny adatokhoz juthatnak hozzá.[5] Márpedig a versenyjogi megközelítés szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell meghatároznia a piacon általa folytatni kívánt politikát, amely akadálya a versenytársak közötti együttműködésnek, megállapodásnak, információcserének.

A versenyjogi értékelés szempontjából azonban közömbös, hogy a közbeszerzési törvény miként rendelkezik a lehetséges ajánlattevőkről, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem a közbeszerzési szabályok, hanem a versenytörvény rendelkezései alapján minősíti a vállalkozások magatartását, egyes cselekményeit.[6] A versenyjog ugyanakkor természetesen nem tiltja, hogy a vállalkozások közösen vegyenek részt egy közbeszerzési eljárásban, hiszen az akár a gazdasági hatékonyságot elősegítő ésszerű vállalkozói magatartás is lehet. Ennek megfelelően a GVH azt sem vitatja, hogy ennek érdekében egymással együttműködjenek[7] – ez a magatartás azonban versenyjogilag tilalmazottá válik, ha a vállalkozások közötti megállapodás célja vagy hatása versenykorlátozó.[8]

Fő szabály, hogy az együttműködő vállalkozások között tilos a kapcsolatfelvétel, ha az nem közös ajánlattételt célozza. A vállalkozások a közbeszerzések miatt sem követhetnek olyan magatartást, amelynek célja vagy hatása a versenynyomást csökkentse, vagyis hogy csak azért, hogy valamennyit biztosan nyerjenek, inkább elosztják a munkát, kisebb részt nyernek, de azt biztosan magas áron végezhetik el.[9]

Önmagában tehát az nem esik kifogás alá, ha a közbeszerzési vagy egyéb pályázaton versenyben lévő vállalkozások felveszik egymással a kapcsolatot azért, hogy a pályázaton induljanak,[10] azonban ennek vannak versenyjogi korlátai. Ha például a közös indulás tárgyában folytatott egyeztetések nem vezetnek eredményre, és a vállalkozások végül külön-külön, egymás versenytársaiként indulnak a pályázaton, akkor fel kell számolniuk a korábbi, lehetséges konzorciummal kapcsolatos együttműködésüket. Az is a versenyjogi tilalom megsértését eredményezheti, ha olyan vállalkozások hoznak létre objektív gazdasági indokok nélkül konzorciumot, amelyek önállóan is képesek lennének a siker esélyével indulni a közbeszerzési eljárásban.[11]

Ezért egy versenyfelügyeleti eljárásban ésszerű magyarázattal kell szolgálni a konzorcium megalakításának okaira, műszaki és gazdasági indokoltságára.[12] A szabályok betartása érdekében lényeges, hogy az együttműködés hivatalos üzleti formát öltsön, igazolható nyomának kell maradnia, amelyet a vállalkozásoknak később is be kell tudniuk mutatni.[13] Ugyancsak fontos, hogy a közös ajánlattételről folytatott megbeszélésen kizárólag a potenciális konzorciumi tagok vehetnek részt, más vállalkozás nem, s a megbeszélésen csak a pályázaton való együttműködésről lehet szó.[14]

Amint arra a fentiek is rámutatnak, a közös ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban történő megjelenése számos olyan versenyjogi kérdést vet fel, amelyek (nem egy versenyfelügyeleti eljárásban történő) megválaszolása mindenképpen érdeke úgy a kiíróknak, mint az ajánlatot benyújtó vállalkozásoknak.

[1] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.).62. §-a (1) bekezdésének n) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt., versenytörvény). 11. §-a, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;
[2] Kbt. 35. § (1) bekezdés., illetve vö. BH2012. 80.
[3] Lásd pl. Vj-130/2006. 257. pont,  Vj-174/2007. 12. pont, Vj-11/2014., Vj-174/2007. 12. pont.
[4] Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.097/2010/3. (Vj-66/2006.). A konzorcium önálló cégek, vállalkozók valamely gazdasági célra (pl. nagyméretű gazdasági vállalkozásra vonatkozó pályázat elnyerésére és megvalósítására) irányuló időszakos összefogása, szerződésük tartalmát a felek az adott célnak megfelelően határozzák meg, és ennek teljesítése érdekében minden tekintetben egységesen lépnek fel, belső függetlenségük megőrzése mellett. BH2004. 303.
[5] Lásd pl. Vj-138/2002. 34.1. pont.
[6] Vö. pl. Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27. 408/2010/5. (Vj-81/2006.), Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.618/2008/20. (Vj-40/2005.).
[7] Vj-56/2004. 137. pont.
[8] Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. Tpvt. 11. § (1) bekezdés.
[9] Vö. pl. Vj-43/2011. 503. pont.
[10] Vö. pl. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.167/2008/22. (Vj-56/2004.).
[11] Vj-149/2003. 39. pont.
[12] Vj-138/2002. 34.3. pont.
[13] Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.167/2008/22. (Vj-56/2004.).
[14] Vö. Vj-56/2004. 138. és 157. pont. Lásd még pl. Vj-25/2004. 161. pont: „konzorciumi és alvállalkozói együttműködésekről nem szoktak nagy plénum előtt tárgyalni.”

A bejegyzés trackback címe:

http://tisztaverseny.blog.hu/api/trackback/id/tr9312066993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.