Kozmetikai reklámok a Versenyhivatal előtt – ne reménykedjen enyhébb megítélésben!

2016. december 02. - KLART

Az elmúlt években megváltozott a kozmetikai termékek reklámozására vonatkozó szabályozás, így felmerülhet a kérdés, hogy a Gazdasági Versenyhivatal továbbra is a korábbi megközelítése szerint fogja-e megítélni a promóciókat, vagy módosul a versenyhivatali döntési gyakorlat?

olive_toscane_1.JPG

 A GVH 2015 előtti gyakorlata

A Gazdasági Versenyhivatal 2015 előtt többször vizsgált kozmetikai termékeket népszerűsítő reklámokat, kampányokat.[1] Az ügyek többségében megállapította, hogy jogsértés történt.[2] Azt, hogy nagyon is komolyan kell venni e kérdést, bizonyítja, hogy a Versenyhivatal számos ügyben szabott ki igen jelentős bírságot, például a Vj-56/2008 ügyben 70 millió Ft-ot, de a Vj-116/2007 és a Vj-145/2007 ügyben még szigorúbb volt: itt a bírság 100 millió Ft-ra rúgott.

Az ágazati szabályozás változásai

A kozmetikai termékek reklámjainak megítélése során ma alkalmazni kell az 1223/2009/EK rendeletet[3], és figyelembe kell venni a 655/2013/EU rendelet mellékletében meghatározott közös tájékoztatási kritériumokat is.

A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet célja, hogy biztosítsa egészségünk maximális védelmét és e készítmények biztonságosságát. E rendelet végrehajtásához szükséges hazai rendelkezéseket a kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) kormányrendelet állapítja meg.[4]

A kozmetikai termékekről szóló állítások indokolására vonatkozó 2013. július 10-i 655/2013/EU bizottsági rendelet elsősorban a címkézés és a reklámozás szabályait rögzíti, illetve előírja, hogyan lehet a készítmények jellemzőiről hatásairól üzeneteket megfogalmazni. E rendelet ismerteti – a használt médiumtól, marketingeszköztől és célcsoporttól függetlenül – a szövegekben, nevekben, védjegyekben, képekben és képi vagy egyéb jelek formájában megfogalmazott vagy sugalmazott „állítások” szabályait.

Elvárás például, hogy mivel e termékek a fogyasztók életében lényeges szerepet töltenek be, az állítások információtartalma hasznos, érthető és megbízható legyen, és lehetővé tegye számukra a körültekintő döntéshozatalt, hogy az igényeknek és elvárásoknak a leginkább megfelelő termékeket választhassák.[5] A kozmetikai termékekről tett állításoknak megalapozottnak kell lenniük, ezért az Európai Bizottság szerint uniós szinten közös kritériumokat kell megállapítani, amely alapján el lehet dönteni, hogy ezek megfelelnek a valóságnak, és nem tévesztik meg a fogyasztókat.[6]

A rendelet melléklete rögzíti, hogy elvárás a reklámokkal szemben

  • a jogszabályok betartása,
  • a hitelesség, a bizonyítékokkal való alátámasztás,
  • a megbízhatóság,
  • a méltányosság, és hogy
  • körültekintő döntéshozatalt tegyenek lehetővé.

Az ágazati szabályozás alkalmazása a versenyfelügyeleti eljárásokban

A versenyfelügyeleti eljárásokban a két uniós rendeletre is figyelemmel kell lenni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény[7] alkalmazásakor.

Egy kozmetikai termékre vonatkozó állítás tehát csak akkor fogadható el, ha

  • a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára is érthető, és figyelembe veszi az adott piac jellemző társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőit,
  • a termék hatásának jellemzése nem lépi túl a rendelkezésre álló alátámasztó bizonyítékokat, és nem eredményez olyan fogyasztói értelmezést, amely már túlmegy ezen (nem sugallhat többet, mint ami bizonyítható),
  • objektív, világos, pontos, releváns és az átlagos fogyasztó számára (különösen pedig a célcsoport számára) érthető, és a körültekintő döntéshez szükséges információt megadja.[8]

Várhatóan folytatódik az eddigi gyakorlat

A jogszabályi környezet változásai várhatóan egyáltalán nem fogják felülírni a Versenytanács korábban hozott döntéseit,[9] hiszen ahogy a Versenytanács is utalt rá, 2013. július 11-től több szempontból jelentősen szigorodott a kozmetikai termékek forgalmazásának és reklámozásának a szabályozása, a változások ugyanakkor nem érvényteleníttették a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény alapján korábban megfogalmazott elvárásokat..[10]

Tehát a kozmetikai termékek reklámjainak kialakításakor az elmúlt egynéhány évben hatályba lépett új jogszabályok mellett a Gazdasági Versenyhivatal több évtizedes gyakorlatával is számolniuk kell a reklámozóknak, és nem számíthatnak enyhébb elbírálásra a jogsértők.

[1] Lásd pl. Vj-145/2005., Vj-147/2005., Vj-112/2006., Vj-3/2007., Vj-36/2007., Vj-116/2007., Vj-145/2007., Vj-11/2008., Vj-56/2008., Vj-24/2009., Vj-48/2009., Vj-103/2009., Vj-105/2009., Vj-116/2009., Vj-59/2011., Vj-35/2012., Vj-42/2012., Vj-104/2013., Vj-55/2014., Vj-84/2014., Vj-97/2014., Vj-17/2015., Vj-37/2015., Vj-39/2015., Vj-66/2015., Vj-109/2015.

[2] Volt eljárás, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy az adott vállalkozás magatartása az egyes kommunikációs eszközein alkalmazott, az eljárásban vizsgált állításai tekintetében nem ütközött a törvénybe (Vj-116/2009., illetve részben pl. a Vj-97/2014.). A határozatok felülvizsgálata során a bíróságok néhány esetben (részben vagy egészben) nem fogadták el a Versenytanács vállalkozások kereskedelmi gyakorlatát kifogásoló megállapításait [lásd pl. a Kúria Kfv.III.37.697/2011/9. számú ítéletét a Vj-112/2006. számú ügyben, illetve a Vj-116/2007. számú ügyben hozott ítéleteket (Fővárosi Törvényszék 2.K.31.612/2011/18., Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.298/2012/7., Kúria Kfv.II.37.191/2013/8.)]. Arra is vannak példák, hogy a Versenytanács (vagy a vizsgáló) megszüntette [Vj-37/2015., illetve részben Vj-115/2014., míg a vizsgáló általi (a GVH hatáskörének hiányára alapított) megszüntetésre lásd Vj-109/2015.], vagy éppen kötelezettségvállalás elfogadásával zárta le a kozmetikai termékekkel kapcsolatos eljárást [Vj-84/2014. és (részben) Vj-115/2014.].

[3] Vj-115/2014.

[4] Az ágazati szabályozást ismerteti pl. a Vj-84/2014. számú eljárásban hozott határozat.

[5] A 655/2013/EU rendelet (1) preambulumbekezdése.

[6] Vö. a 655/2013/EU rendelet (3) preambulumbekezdésével.

[7] A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény.

[8]Vj-115/2014.,  Vj-37/2015.

[9] A joggyakorlat részletes ismertetését lásd Zavodnyik József: Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2013.

[10] Lásd pl. Vj-55/2014., Vj-84/2014., Vj-97/2014., Vj-115/2014.

A bejegyzés trackback címe:

http://tisztaverseny.blog.hu/api/trackback/id/tr8412016637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.